A Mézeskalácsváros alapítóinak kezdetektől célja a népművészeti formakincs megőrzése és továbbgondolása volt, az ősi és a kortárs vegyítése, illetve a saját kultúránktól való elidegenedés feloldása
Társasági művészet „A Mézeskalácsváros szabadtéri programként indult Ferencvárosban kilenc évvel ezelőtt” – meséli Keresztesi Barbara, a Mézeskalácsváros művészeti producere. „Akkor hét mézeskalácsházat állítottunk össze, ezeket tettük ki a lépcsőház elé és gyertyákkal világítottuk ki körülöttük a teret. Később egy harminc négyzetméteres sátrat vertünk föl évente a házunk mellett, abban helyezték el kis mézeskalácsházaikat az építők. A szabadtéri mézeskalácsvárost éjjel-nappal látogathatták a helybéliek. 2012-ben negyvenheten építettek, a szabadtéri mézeskalácsvárosok történetében ez volt a legnagyobb. 2013-ban a Bálna Budapest fogadta be a programot, öt év alatt körülbelül hétszázötven alkotó épített .
Az interjút Wlcsek Anna készítette, fotó: Madarász Zsolt és Tóth Nikoletta.
Milyen művekkel jelentkeznek az alkotók?
„A program szabadságot biztosít az alkotóknak, a mézeskalácstészta kezelhetősége miatt pedig elképzelhetőnek tartják a résztvevők, hogy bármit elkészítsenek, ami eszükbe jut” – folytatja Barbara. „Így született meg például 2012-ben az Iparművészeti Múzeum, 2015-ben a Mézeskalácsvárosi Állatkert, a Jurassic Park, a Millenium Falcon dokkolója, az Eiffel-torony, templomok, Hóemberváros főtere, a Roxfort Varázslóképző, a Lánchíd, vagy a Csillagkapu, 2017-ben pedig a csíkszeredai Makovecz templom, a Stonehenge, Berg Judit Rumini meséje alapján a SZélkirálynő, vagy Bartos Erika meseszereplőinek Pillének, Bogyónak és Babócának a házai. Az idő múlásával az alkotók kezdenek egyre inkább belefeledkezni a játékba, egyre szellemesebb ötleteik vannak, a tavalyi évben már szinte csak meglepő vagy megindító produkciók születtek. Szép számban születnek mesebeli mézeskalács-házikók is, ezeknek a díszítése finomodik évről évre: az alkotók festményekkel, előre tervezett csipkehálókkal, terményekből kirakott mintákkal vonják be az épületek falát. Nagyon szeretjük azt a pillanatot, amikor a rengeteg egyedi alkotásból összeáll a szobor és kigyúlnak Mézeskalácsváros fényei.”
Mi lesz a kiállítás végén a kis mézeskalács szobrokkal, házakkal?
Habár ehető alapanyagból készülnek, nem eszi meg az itt kiállított házakat senki. Itt a mézeskalács tésztát szobrászati alapanyagként fogjuk fel. Amelyik ház megmarad azután, hogy a kiállítás bezárt, bedobozoljuk és egy raktárban tároljuk. A következő kiállításkor bontjuk ki és ami épen megmaradt, a következő Mézeskalácsváros részeként újra látható lesz.
Hogyan készül évről-évre az ünnepi hangulat?
Az alkotáshoz nem tartozik verseny, az alkotók önmaguk és a látogatók örömére helyezik el az alkotásaikat a szoborban, önzetlenül vesznek részt a társasági művészetben, a saját pénzüket, idejüket és tehetségüket teszik az alkotásaikba. Az építkezésre kiscsoportokba szervezzük az alkotókat, és amolyan „vörös szőnyeges zártkörű fogadás” formájában látják vendégül őket. Külön-külön is lefényképezünk mindenkit az alkotásával, de természetesen az építkezést is igyekszünk megörökíteni. A tavalyi építésről készült videót ide kattintva lehet megnézni.
Hányan és kik készítették a tavalyi Mézeskalácsvárost?
Minden évben újra és újra felépül a karácsonyi mézeskalácsszobor. Tavaly nyolcadik alkalommal építettük fel. 300 alkotó vett részt az építésben és közel 1000 közreműködő segítette a munkát.
„A Mézeskalácsvárost rengetegen látogatják meg a téli szünetben és januárban. Tavaly közkívánatra egy hónappal meghosszabbítottuk a nyitvatartási időt. A kiállításra a belépés díjtalan, várunk mindenkit szeretettel.”
Kapcsolódnak programok a kiállításhoz?
„A kiállítás a 306-os Kortárs Teremgalériában kap helyet. A Bálnában karácsonyi vásár és jégpálya várja a vendégeket az advent ideje alatt – mondja a Mézeskalácsváros producere. A jégpálya a téli szünetben is várja a korcsolyázni vágyókat, ahová a belépés szintén díjtalan.”
Praktikus tudnivalók:
Egy telek egy A/4-es lap méretű.
Bármekkora telket lehet foglalni, de a telekfoglalással a jelentkező kötelezettséget vállal arra, hogy a művét a városépítő fogadás időpontjáig elkészíti, és a helyszínen elhelyezi. A telekregisztráció előreláthatólag minden év október elején kezdődik és december 12-ig tart.